97.6-tól a CrossFit ♥ szerelemig

ma, amikor jöttem a B-fitbe, láttam az úton az általános iskolás magyar tanárnőmet, aki akkor azt mondta, hogy legközelebb akkor merjek csúnyán írni, ha majd ügyvezető leszek. jót mosolyogtam magamban, ügyvezető vagyok, de már szépen írok:) tavaly úgy alakult, hogy a 25. születésnapomat teljesen egyedül töltöttem, így volt időm elgondolkodni az elmúlt 25 éven. valahogy mindig oda lyukadtam ki, hogy bármi történt velem, ami kicsit fájt, vagy nem annyira tetszett, nem volt teljesen kellemes, feladtam, befejeztem, többek között a 2008-as, 23. Nike Budapest Félmaratont is. Be volt fizetve a nevezésem, de lusta voltam felkészülni rá, és meghátráltam, úgy gondoltam nem fog menni, mert nehéz, fárasztó, feladni kínos, végigcsinálni fájdalmas lehet, nyilván nem tudhattam, sose futottam többet annál a távnál, ami pont addig tart amikor elkezd fáradni a lábam:) ez utólag persze vicces, de kb ennyi kitartásom volt. aztán mikor idén a születésnapomon eszembe jutottak a tavaly nyári gondolatok, jó