Van, aki retteg tőle, van aki imádja, van aki utálja, de nem tud nélküle élni.
Vajon erre is igaz, hogy megszoksz vagy megszöksz?
Általában az elsőre - legyen szó bármiről is,- szoktunk emlékezni... Az én Első igazi, eget rengető izomlázam 2008 őszén történt velem. Pontosan az első személyi edzőve közös edzés után. Arról, hogy hogy jutottam el odáig, hogy mi volt a motivációm, hogy az egész hogy kezdődött 97 kg-osan, arról itt olvashatsz.
Szóval ezen az edzésen kb kevesebb terhelés ért, mint a mostani edzéseim bemelegítésének első 3 percében. Mondjuk abban az állapotomban ez nem volt nagy csoda. Pár "guggolásra" emlékszem és talán néhány hasprés is volt. Azt a guggolást úgy képzeld el, hogy kb egy rendes guggolás 2/3-ig jutottam el mélységben és azonnal hisztiztem, hogy ez nehéz és az edzőm tuti meg akar ölni. Na de a másnap, hmmmmm jött az izomláz, még nevetni sem tudtam annyira brutális hasizomláz gyötört, vezetni pedig úgy vezettem, hogy a kezemmel nyomtam a térdem, amikor fékezni kellett.
Innen szép felállni és nem feladni:)
De megnyugtatlak, az első pár edzés mindig, mindenkinél ilyen. A tested szereti a nyugalmat és próbál gazdaságosan élni és szervezni a napi szükségleteidet. Nos, ha te ebbe belezavarsz, először nagyon fog tiltakozni, aztán ha nem adod fel, megszokja, sőt napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra erősebbre építi magát, hogy minél kevésbé tudd megzavarni a rendszert.
Miért?
Mert a túlélésre megy, szereti a kényelmet, ha minden stabil és nyugis, ha működnek a szervek, nyugodt a pulzus, normál a vérnyomás, és biztonságban van a központ is. Ezért hajlandó fejleszteni a rendszert, hogy erősebb, stabilabb és ellenállóbb legyen a következő terhelésnél.
Ha egy kicsit is végiggondolod ezt, akkor 2 dologra biztosan rájössz:
1. ha még mindig hiszel a csodabogyókban, most mondom (remélem utoljára), hogy már bocsánat, de sz**t sem érnek, sokkal nagyobb csoda a tested, és hidd el nem fog bedőlni holmi tv előtt üldögélve fogyós kamunak.
2. ha kitartasz, és csinálod, és emeled a terhelést (az egyetlen dolog, amivel át tudod verni a tested) és normálisan eszel akkor bármit elérhetsz, amit szeretnél. Nem egyszerű, de vagy élsz úgy, eszel úgy, unatkozol úgy, mint az átlag, vagy napi 1-1,5 órát "áldozol" és átlagon felüli lehetsz.
Mire kell az az 1-1,5 óra?
Edzésre és/vagy főzésre. Uncsi? Lehet. Megéri?
Döntsd el Te, hogy mi éri meg, mitől leszel több, mitől lesz a testednek és a lelkednek jobb.
Szeretem az izomlázat, de ha őszinte akarok lenni, nagyon jól elvagyok nélküle. Szokták kérdezni, hogy heti 8-10 edzéssel, 5-6 év CrossFittel a hátam mögött, hogy van az, hogy még mindig tudok izomlázat csinálni?
Nagyon egyszerű: próbálok mindig továbblépni, fejlődni, kitolni a határaimat, újat/nehezebbet/vagy csak más kombinációt kitalálni, csinálni, amivel "átverhetem" a rendszeremet. Ahogy fentebb írtam: ez hozza a fejlődést, és az mindig reakcióval jár, ha kilököd a tested egy picit a - manapság mindenki mindenre használja, de mondjuk ebben az esetben nincs rá jobb kifejezés - komfort zónából.
Csalódott vagy mi?
Elhiszem, tényleg nincs csodapirula, a legbiztosabb módszer még mindig a csinálás.
Mindenkinek nehéz, neked is, neki is, nekem is, de tudd, hogy sokan vannak akik csinálják és eredményeket érnek el: a 14 éves hátfájós, a 32 éves gerincferdüléses, az 55 éves anyuka, a 62 éves nagymama, a 40 éves elvált férfi, a 31 éves szobortestű pasi, a 45 éves magányos, 2 gyerekes anyuka, a 25 éves irodista srác, az 50 éves, stroke-ból regenerálódó, a 19 éves egyetemista, térdsérüléses fiú.... Mindenki küzd valamiért, vagy valami ellen.
Ha nem hiszed, gyere el egy edzésemre és nézd meg a saját szemeddel, de a legjobb, ha inkább te is csinálod!:)
Vajon erre is igaz, hogy megszoksz vagy megszöksz?
Általában az elsőre - legyen szó bármiről is,- szoktunk emlékezni... Az én Első igazi, eget rengető izomlázam 2008 őszén történt velem. Pontosan az első személyi edzőve közös edzés után. Arról, hogy hogy jutottam el odáig, hogy mi volt a motivációm, hogy az egész hogy kezdődött 97 kg-osan, arról itt olvashatsz.
Szóval ezen az edzésen kb kevesebb terhelés ért, mint a mostani edzéseim bemelegítésének első 3 percében. Mondjuk abban az állapotomban ez nem volt nagy csoda. Pár "guggolásra" emlékszem és talán néhány hasprés is volt. Azt a guggolást úgy képzeld el, hogy kb egy rendes guggolás 2/3-ig jutottam el mélységben és azonnal hisztiztem, hogy ez nehéz és az edzőm tuti meg akar ölni. Na de a másnap, hmmmmm jött az izomláz, még nevetni sem tudtam annyira brutális hasizomláz gyötört, vezetni pedig úgy vezettem, hogy a kezemmel nyomtam a térdem, amikor fékezni kellett.
Innen szép felállni és nem feladni:)
De megnyugtatlak, az első pár edzés mindig, mindenkinél ilyen. A tested szereti a nyugalmat és próbál gazdaságosan élni és szervezni a napi szükségleteidet. Nos, ha te ebbe belezavarsz, először nagyon fog tiltakozni, aztán ha nem adod fel, megszokja, sőt napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra erősebbre építi magát, hogy minél kevésbé tudd megzavarni a rendszert.
Miért?
Mert a túlélésre megy, szereti a kényelmet, ha minden stabil és nyugis, ha működnek a szervek, nyugodt a pulzus, normál a vérnyomás, és biztonságban van a központ is. Ezért hajlandó fejleszteni a rendszert, hogy erősebb, stabilabb és ellenállóbb legyen a következő terhelésnél.
Ha egy kicsit is végiggondolod ezt, akkor 2 dologra biztosan rájössz:
1. ha még mindig hiszel a csodabogyókban, most mondom (remélem utoljára), hogy már bocsánat, de sz**t sem érnek, sokkal nagyobb csoda a tested, és hidd el nem fog bedőlni holmi tv előtt üldögélve fogyós kamunak.
2. ha kitartasz, és csinálod, és emeled a terhelést (az egyetlen dolog, amivel át tudod verni a tested) és normálisan eszel akkor bármit elérhetsz, amit szeretnél. Nem egyszerű, de vagy élsz úgy, eszel úgy, unatkozol úgy, mint az átlag, vagy napi 1-1,5 órát "áldozol" és átlagon felüli lehetsz.
Mire kell az az 1-1,5 óra?
Edzésre és/vagy főzésre. Uncsi? Lehet. Megéri?
Döntsd el Te, hogy mi éri meg, mitől leszel több, mitől lesz a testednek és a lelkednek jobb.
Szeretem az izomlázat, de ha őszinte akarok lenni, nagyon jól elvagyok nélküle. Szokták kérdezni, hogy heti 8-10 edzéssel, 5-6 év CrossFittel a hátam mögött, hogy van az, hogy még mindig tudok izomlázat csinálni?
Nagyon egyszerű: próbálok mindig továbblépni, fejlődni, kitolni a határaimat, újat/nehezebbet/vagy csak más kombinációt kitalálni, csinálni, amivel "átverhetem" a rendszeremet. Ahogy fentebb írtam: ez hozza a fejlődést, és az mindig reakcióval jár, ha kilököd a tested egy picit a - manapság mindenki mindenre használja, de mondjuk ebben az esetben nincs rá jobb kifejezés - komfort zónából.
Csalódott vagy mi?
Elhiszem, tényleg nincs csodapirula, a legbiztosabb módszer még mindig a csinálás.
Mindenkinek nehéz, neked is, neki is, nekem is, de tudd, hogy sokan vannak akik csinálják és eredményeket érnek el: a 14 éves hátfájós, a 32 éves gerincferdüléses, az 55 éves anyuka, a 62 éves nagymama, a 40 éves elvált férfi, a 31 éves szobortestű pasi, a 45 éves magányos, 2 gyerekes anyuka, a 25 éves irodista srác, az 50 éves, stroke-ból regenerálódó, a 19 éves egyetemista, térdsérüléses fiú.... Mindenki küzd valamiért, vagy valami ellen.
Ha nem hiszed, gyere el egy edzésemre és nézd meg a saját szemeddel, de a legjobb, ha inkább te is csinálod!:)